A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Sydney adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.
Kedves végfelhasználók!
A game itt egyelőre tehát over. Összegzés illene, de az az, ami nem lesz. Érzések vannak, nehezen átadhatók.
Az egészségügyi határértéknél nagyobb mértékben szerettem meg Sydney-t, így lett a kivétel, amely erősíti nagyváros egyenlő hányás szabályomat. Tudnék itt élni, nem lökne ki magából a gazdatest. Álljon meg ennyiben a szumma. A többit tudjátok, olvastátok. Hülyeség lenne olyan frázisokat puffogtatnom, mint hogy soha nem fogom elfelejteni - lehet, hogy 95 évesen el fogom, mint a szart. Az viszont biztos, hogy rengeteg ember, történet és pillanat teszi emlékezetessé.
Egyik nap beugrottam egy kedves kis galériába nézelődni. Kurva jó festmények voltak, mindegyiknek egy-egy aforizma szolgáltatta a központi gondolatát. Fura volt belegondolni, hogy miért pont utolsó előtti napomon köszön be megint egy ilyen, de mondhatni, már hozzászoktam a jelekhez: a "We don't remember days... We remember moments." (Cesare Pavese) című kép mindenestül belerágta magát az agyamba. Ott és akkor.
A szentimentalizmusra most öblítek egy három hetet, 2500 km következik, aztán nem tudom, mi. Nincsenek elvárásaim Cairns-szel szemben. Illetve talán annyi, hogy szeretném megúszni a trópust redback, black widow, cube jellyfish, irukanji és krokodilok, fekete vipera és az egyszerűen csak 'common death adder' néven ismert lábatlankodó nélkül. És szeretném megúszni a legjobbjaimat keresztbe-hosszába az X és Y tengely mentén is. És szeretnék korallközi élőlénnyé válni erre a néhány hónapra.
De ezek nem elvárások. Ezek csak dolgok, amiket nemigen vagy igencsak szeretnék.
Mivel útközben valószínűleg beugrom a Whitsunday-szigetekre, amit a világ legfehérebb homokkal borított tengerpartjaként emlegetnek, és mert nekem egyébként is kicsit utazós hangulatot sugall, Bonobotól forog a Black Sands:
Az biztos, hogy a világ egyik legveszélyesebb területe, regulákat követő díszmagyarként azonban azzal tartom magamban a lelket, hogy másrészt a leges-legszebb-legvarázslatosabb is, és hogy mások sem meghalni járnak ide. Ha engem mégis elkaszálna egy pók, akkor a bakancs feldobásához választani sem tudnék megfelelőbb helyet.
Cairns-ig - végig az óceán mentén - van még viszont 2500 kilométernyi kaland, de erről inkább utólag mesélek majd, úgy talán egyszerűbb és hitelesebb. Addig nem igazán fogok írni, erre mérget vehettek - mondanám, ha nem épp most kiabáltam volna ezt a sok kígyót-békát. Mindenesetre ne számítsatok rá. Ahogy én sem számítok arra, hogy a bal oldalon kivezetni egy jobbkormányos automata kisbuszt Sydney belvárosából piskóta lesz. Tejet azért viszek, úgy talán könnyebb lesz átrágni magamat.
Az adatokat csakis 98%-os feldolgozottság felett, a hivatalos végeredmény biztos sejtésekor fogom egy többrészes megaposzt formájában közzétenni, addig szorgalmasan jegyzetelek grafittal, nektek pedig türelmet, kitartást, kellemes februárt és mínuszokat kívánok.
Akartam is mondani, 35-38 °C- okat írunk, pedig még át sem léptem New South Wales és az örök napfény országának, Queenslandnek a határát... Ott már soha, de sohadesoha nem szeretném levenni a fecskét (vagy ahogy itt mondják: budgy smuggler, illetve dicksticker).
Közlöny
Szerencse fiaként az utolsó hetem csupa napfény és vidámság, beköszöntött a nyár, a homokon nem lehet mezítláb járni sem, kelni sem, elbúcsúztattam Sergio barátomat, a Bondi Parkban felállított óriáskivetítőn néztem Federer és Nadal búcsúját az Australian Opentől, voltam kisütni valami jót a Manly Damnél kiváló társaságban , láttam feketehattyú-családot, elköszöntem sok mindenkitől, és végül, de nem utolsó shortban rájöttem, nem hiába mondják, hogy a freediving fejben dől el.
 |
| Nemzeti érzelmű - Australia Day - 26 January |
 |
| Anya, apa, gyerekek |
 |
| Itt még azt hiszem |
 |
| Felfuvalkodott hólyag |
 |
| Have a break, have a tiktak |
 |
| Nem is vicces |
 |
| Fejet falba |
 |
| Annyira siralmas, hogy a fohász se nemsegít |
 |
| Most már foghatod |
 |
| Magamból kivetkőzve |
Utolsó lopott darab az észgalériából - okoskodás nélkül úgyis életlen az élet:
"Life isn't about finding yourself. It's about creating yourself." (unknown)
Ezek szerint én se nem keresni, se nem találni vagyok itt, hanem alkotói szabadságomat töltöm?
Meglehet.
Na. Ha nem is rögtön, de jövök.
Szeva Bence !Én itt szeretném megköszöni azokat a hasznos tanácsokat amit a FÓRUMBAN írtál,szóval KÖSZI..!!Ami az edzéseket illeti jó,hogy egy dolgot többféleképpen meglehet közeliteni így mindenki kitapasztalja,hogy neki melyik a legmegfelelőbb és számára a leghasznossabb.Sárga írigységgel örülök,hogy te erre ilyen gyorsan rátaláltál és tudtál is vele élni ehhez is csak gratulálni tudok(szép munka).. A Cairnisi vertikális kékséghez is hasonló vagy jobb élményeket és eredményeket kívánok.. A sárga írigységet pedig kéretik nem komolyan venni!Csákány Gyuró
VálaszTörlés"A futball olyan játék, amikor két csapat kergeti a labdát, és a végén a németek nyernek” - mondta a kilencvenes vébé után Gary Lineker
VálaszTörlésEz is csak akkor igaz amikor a németek nyernek. Akkor nem jut eszébe senkinek ez az idézet, amikor durván ki§2opnak!
Ebből következik a lényeg: a fokozatosság :))
A másik: a cél ne a 6:00 legyen hanem az 5:59 (mint a marketingben, elérhetőbbnek hangzik, pedig egy hajszál választja el őket)
Puszil,
psychopath
Nekem dobogsz, pszichopata? Instrukcióid mint Csank Janinak '94 után, de természetesen megfogadom, mert azért kapod a pénzedet. Szóval 5:59? Oké, majd a fejemben lesz, hogy például már nem 39 mp, csak 38, nem 38, csak 37, nem 37, csak 36, nem 36, csak 35, nem 35, csak 34, nem 34, csak 33, nem 33, csak 32, nem 32, csak 31, nem 31, csak 30, nem 30, csak 29, nem 29, csak 28, nem 28, csak 27, nem 27, csak 26, nem 26, csak 25, nem 25, csak 24, nem 24, csak 23, nem 23, csak 22, nem 22, csak 21, nem 21, csak 20, nem 20, csak 19, nem 19, csak 18, nem 18, csak 17, nem 17, csak 16, nem 16, csak 15, nem 15, csak 14, nem 14, csak 13, nem 13, csak 12, nem 12, csak 11, nem 11, csak 10, nem 10, csak 9, nem 9, csak 8, nem 8, csak 7, nem 7, csak 6, nem 6, csak 5, nem 5, csak 4, nem 4, csak 3, nem 3, csak 2, nem 2, csak 1, és bár még 1 lenne, de már vége is! Hé te, ez elrepült bazmeg! Kösz szépen!
VálaszTörlés